Ukrajna

2022.02.27

2022.02.24-én csütörtökön Oroszország megtámadta Ukrajnát. Lássuk az előzményeket!

2014-ben Ukrajna EU-csatlakozását az akkori ukrán elnök megvétózta. Ennek hatására polgárháború tört ki Ukrajnában. Ebbe avatkozott bele Oroszország, természetesen az EU-ellenes erők oldalán, és kitört az első orosz-ukrán háború. Oroszország természetesen Kelet-Ukrajna orosz többségű területeinek védelmére hivatkozott, és megszerezte magának a Krím-félszigetet, ami eredetileg a sem az oroszokkal, sem az ukránokkal ne rokon, muszlim vallású krími tatárok földje volt, majd a cári időkben Oroszországhoz került, a Szovjetunió alatt viszont az oroszok Ukrajnának ajándékozták. Akkor ez nem számított, csak egy gesztus volt, mert egy ország volt az egész, nem volt külön Oroszország és Ukrajna. Aztán szétesett a Szovjetunió, és a Krím-félsziget Ukrajnánál maradt, orosz többségű lakossággal és a krími tatárokkal. A 2014-es háborúban viszont újra megszerezték, saját szavaikkal élve visszaszerezték az oroszok.

Kelet-Ukrajnában azóta sem igazán rendeződött a helyzet. Az orosz többségű területek el akarnak szakadni, Ukrajna pedig NATO-tag szeretne lenni, amit az oroszok nem néznek jó szemmel, mert félnek a NATO-tól, nem akarnak közvetlenül határosak lenni vele, és meg akarják tartani a saját befolyásukat a szovjet utódállamokban. Ez a háború most éppen az ukrán NATO-csatlakozás ellen indult, és megint ott van ürügynek az Ukrajnából kiszakadni szándékozó, orosz többségű területek kérdése, amelyeket csak és kizárólag Oroszország ismert el önálló államként Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság néven, és "békefenntartó" jelleggel egyből be is masírozott a területükre, hogy onnan lőhesse Ukrajnát, és elfoglalhassa Kijevet, meghátrálásra kényszerítve ezzel a NATO-barát ukrán elnököt, aki egyelőre nem akar meghátrálni...

Mi van Ukrajnában, ami fontos lehet Oroszországnak?

Termőföld: jó minőségben, nagy terméshozammal, nagy területen.
Kőolaj, és földgáz: még ukrán területeken is van. Az új háború során hatoltak be orosz hadihajók a Fekete-tengeren román felségvizekre, mert van ott egy kis ukrán sziget, ahol kőolaj és földgáz van. A sziget az ukránoké, de körülötte a tenger a románoké, és az oroszok román vizekről támadták Ukrajna eme kis szigetét. Románia nem mert beavatkozni. Egyrészt őt nem támadták, másrészt az orosz hadsereg nagyobb, mint a román, harmadrészt, ha a románok ezt ellenük irányuló támadásnak vették volna, vagy esetleg még orosz-román összecsapás is kialakult volna, akkor mivel Románia is a NATO tagja (2004-től), a NATO köteles lett volna katonailag megvédeni. És ha kialakulna egy háború Oroszország és a NATO között, annak már nem orosz-ukrán háború lenne a neve, hanem 3. világháború. Ezért Románia inkább hagyta, hogy az orosz hadihajók román vizekről lőjék az ukrán szigetet.
Kőolaj- és földgáz-vezetékek: az orosz gázt Európa felé szállító vezetékek nagy része áthalad Ukrajna területén. A Szovjetunió felbomlásától a COVID-19 járvány kitöréséig szinte minden évben volt orosz-ukrán gázárvita, amelynek a lényege az volt, hogy Ukrajna a gáz átengedéséért cserébe mindig több gázt kért, és mindig olcsóbban, amint ahogy azt az oroszok elképzelték. Néha elég sokáig nem sikerült megegyezni, de előbb-utóbb, néhány hét alatt mindig rendeződött a helyzet. Ez az egyetlen apró momentuma az orosz-ukrán konfliktusnak, amiben nem állok egyértelműen Ukrajna mellé, mivel az ukránok ezzel a hozzáállással mindig veszélyeztették a vezetéken mögöttük lévő országok gázellátását is. Erre találták ki az oroszok, hogy megkerülik Ukrajnát és másfelé szállítanak gázt Európába. ezt a vezetéket viszont most Németország nem akarja engedélyezni. (Persze ezzel a németek járnak rosszul, mert az oroszok megtehetik azt, hogy Németországnál elzárják a gázcsapot, de a vezetéken Németország előtt lévő országoknak zavartalanul szállítanak gázt Ukrajna megkerülésével, Németország meg hoppon marad.)
Orosz többségű területek: elsősorban Kelet-Ukrajnában, pl. a Krím-félszigeten és a két új népköztársaságban. (A Krím-félsziget és a két új népköztársaság hivatalosan még mindig Ukrajna része, nemzetközileg még senki nem ismeri el sem a Krím-félsziget Oroszországhoz tartozását, sem a két új köztársaság önállósodását.)
NATO-csatlakozási törekvések: ezt nem hagyhatják az oroszok, mert akkor szomszédosak lennének a NATO-val, és csökkenne a befolyási övezetük a volt szovjet térségben.

Ezek miatt támadta meg most Oroszország Ukrajnát, hivatalosan a 2 "új állam" védelmében, de főleg Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozása céljából. "Bónuszként" területeket is remélnek Kelet-Ukrajnából, illetve menesztenék a számukra túl önálló, nem elég oroszbarát ukrán elnököt.

Egyes hírek szerint a támadásnak az is az oka, hogy Putyin elnök hatalma és befolyása kezd csökkenni országon belül és kívül is, és így akarja megmutatni, hogy még mindig van ereje, és nem érdemes vele kikezdeni.

Összességében ez a háború egy agresszív, terület- és befolyásszerző háború Oroszország részéről, ami az önálló ukrán állam területi egységét és önállóságát fenyegeti. Egy ilyen akció mindenképpen elítélendő, és bármit is gondol a magyar kormány a bevándorlásról, az ukrán menekülteket nemzetközileg előírt kötelességünk befogadni. A kárpátaljai magyarok el is várják ezt tőlünk. A kormány viszont most nagy bajban van, igyekszik mindkét oldalnak megfelelni. A NATO-val és az Európai Unióval együtt leítéli Oroszországot, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ki kell maradnunk a konfliktusból (ezzel a két megállapítással egyébként én is egyetértek, bármilyen háborúból jobb kimaradni), humanitárius segítséget ígér az ukrán menekülteknek (ami a kötelessége is), ugyanakkor az oroszokat sem akarja megbántani, ezért az oroszok elleni NATO- és EU-szankciókat igyekszik mérsékelni, és tiltakozik ellenük.

És mi lesz most Magyarországon?

Ukrán menekültek jönnek az országba. Magyarország határos Ukrajnával, ezért tömeges bevándorlás várható az ukrán határ felől, érkeznek a háborús menekültek. Nem csak hozzánk, szinte minden Ukrajnával határos ország számíthat menekülthullámra, mindenki a hozzá legközelebbi határt igyekszik átlépni. A kárpátaljai magyarok pl. az ukrán-magyar határt.
Az orosz beruházások, pl. Paks 2. biztosan leállnak most egy időre. Paks 2. egyébként gazdasági (hitelfelvételi) és környezetvédelmi okok miatt is aggályos, és kétséges, hogy szükség van-e egy újabb atomerőműre (a meglévő 4 blokk mellett 2 újra) Magyarországon. Ez talán meggyorsítja a megújuló energiára átállást, főleg akkor, ha esetleg az orosz gázszállítás is akadozik az orosz-ukrán háború miatt.
Amint már említettem, az orosz gázzal is gond lehet, vagy máshonnan kell földgázt szerezni, pl. növelni a saját csekély kitermelésünket, vagy átállni megújuló energiára.
Oroszországgal a kereskedelmi kapcsolatok is akadozhatnak, sőt az EU-szankciók miatt akár le is állhatnak. Sem export, sem import nem lesz, és ugyan Oroszország már nem olyan fontos partner, mint a szovjet időkben volt, de ez is okozhat fennakadásokat.
És végül, de nem utolsósorban a választások... Hogyan hat ez a választásokra? Hat rájuk egyáltalán? Ez egy nagyon sok tényezős, rendkívül összetett kérdés.
Hogyan hat a Fideszre és Orbán Viktorra? Még a közelmúltban is Putyinnal tárgyalt, néhány héttel az ukrán háború kitörése előtt még tegeződve beszélgettek az orosz elnök hosszú asztalánál, és egyezkedtek a kedvezménye,s olcsó orosz gázról, ami a magyar kormány rezsicsökkentési stratégiájának egyik alapja lehetne. Mivel a háborúban Oroszország a támadó fél, sok szavazatot veszíthet a Fidesz amiatt, hogy egy agresszorral hajlandó tárgyalni, és nem áll ki egyértelműen ellene. Szavakban elítéli Orbán Viktor Oroszországot, de a szankciókat mérsékelné, és orosz gázzal üzletel. Sőt, még a Szputnyik vakcinát is alkalmazzuk a koronavírus ellen (és nem csak oroszbarát magyarok kaptak belőle).
De pozitív hatása is lehet a Fideszre, éppen a rezsicsökkentési tervek miatt, mert Orbán Viktor az egyetlen, aki még háborús időkben is tudna szerezni olcsó orosz gázt, és akinek fontos a rezsicsökkentés, az rá szavaz.
Hogyan hat az Egységben Magyarországért hatpárti ellenzéki összefogásra? Akik nem szavaznak a Fideszre, azok nyilván átállnak hozzájuk, így akár szavazatokat is szerezhetnek. De veszíthetnek is szavazatokat Márki-Zay Péter félreérthető és/vagy a szövegkörnyezetből kiragadva szándékosan félremagyarázott kijelentései miatt, hogy pl. fegyverrel is támogatná Ukrajnát. (Pedig nem ez volt a lényeg, hanem az, hogy HA a NATO megkér minket valamire, AKKOR teljesítenünk kell, akkor is, ha fegyveres támogatásra kér minket a katonai szövetség. A különbség a kétféle értelmezés között csak annyi, hogy kinek a döntése lenne az esetleges fegyveres segítség. Ha mi szállítunk fegyvert, ahogy a fideszesek értelmezik, akkor a miénk, ha a NATO-nak segítünk, ahogy eredetileg Márki-Zay Péter értette, akkor a NATO-é. És éppen az volt a lényeg, hogy nem mi döntünk, hanem a NATO, ezt magyarázták félre a másik oldalon.)
Hogyan hat a határon túliak szavazatára? Vegyesen. Akiket menekültként befogadunk, ők aktívan a Fideszt támogatják majd. Mert a Fidesz-kormány fogadta be őket. Akik kint maradtak, és azt érzik, hogy nem védtük meg őket, ők a másik oldalra szavaznak, az Egységben Magyarországért listájára, a Fidesz ellen, főleg akkor, ha ők egy harmadik módon értelmezik Márki-Zay Péter szavait (úgy, hogy fegyverrel akarja megvédeni őket). Tehát a kárpátaljai magyarok között nagyobb részvételi arány várható, mint máskor, de megosztottabb, mint eddig bármikor. A többi határon túli magyar szavazata attól függ, hogy ők mit éreznek. Ha nem foglalkoznak a háborúval, akkor megszokásból a Fideszre szavaznak. Ha elítélik Oroszországot, akkor az ellenzékre. Ha félnek, hogy ez velük is megtörténhet, akkor ugyanúgy oszlanának meg, mint a kárpátaljaiak.

A magyar választásokra tehát biztosan lesz hatása az orosz-ukrán háborúnak. Ha más nem is, annyi biztosan, hogy kiszámíthatatlanabbá teszi a helyzetet, még a mostani állapotnál is kevésbé lehet tudni majd, hogy ki kire szavaz. A részvételi arány viszont várhatóan magasabb lesz, a határon belüli magyarok körében is, mert az embereknek nem mindegy, hogy amikor egy ilyen súlyos, tragikus, veszélyes és bizonytalan helyzet áll elő a szomszédunkban, akkor hogyan reagálunk rá, és ki vezeti az országot.

És még egy kérdés, amit a legnagyobb hazai kérdés-válasz oldalon láttam: az orosz-ukrán háború és a koronavírus-járvány. Eltűnhet-e a vírus a hírekből és a közbeszédből a háború miatt? Erre a válasz az, hogy nagyrészt igen, de nem teljesen. Nyilván a háború lesz a vezető hír, a vírus csak másodlagos. De a korlátozások továbbra is érvényben lesznek, ugyanúgy foglalkozni kell velük, ezeknek az esetleges feloldása, enyhítése vagy szigorítása továbbra is belpolitikai és egészségügyi szakmai kérdés, csakis az oltottak számától, az új megbetegedések számától és súlyosságától, és a halálozási arányoktól függ, és teljes mértékben független a szomszédunkban zajló háborútól. Ez a két téma tehát teljes mértékben független egymástól, de mindkettő lehet akár egy befolyásoló tényező az áprilisi választáson, mindkettő lehet szempont abban, hogy ki kire szavaz. Ha lesz egyáltalán választás...

Egyes rémhírek azzal riogatnak, hogy az ukrán háború miatt akár nálunk is kihirdethetnek olyan rendkívüli helyzetet, amikor nem lehet választást tartani. Ez a jelen pillanatban nem valószínű, mert egyelőre hazánkat nem fenyegeti háborús veszély, az egyéni jelölteket is nyilvántartásba vették már, kisorsolták a pártlisták sorrendjét is a szavazólapon, és az EU is elítélne egy ilyen demokráciaellenes lépést, de kis valószínűséggel erre is fel kell készülnünk. De most már az ukrán helyzet miatt is nagy tétje van a választásnak, és talán ez egy motiváció a Fidesznek, hogy ne akarják belülről aláásni az EU-t, mert akkor nem állnak ki mellettünk, ha esetleg Ukrajna kapcsán vagy bármi más okból szembekerülnénk az oroszokkal, de motiváció lehet az Egységben Magyarországért hatpárti szövetségnek is, hogy valóban egységben legyenek, mert ha kormányváltás esetén a koalíciós erők széthúznak és gyengeséget mutatnak, akkor Ukrajna után akár mi is sorra kerülhetünk...