Katalin cárnő

A hét híre: tegnap már az első fordulóban, 137 szavazattal köztársasági elnöknek választották Novák Katalint. Így ő lett Magyarország első női köztársasági elnöke, és egyben a legfiatalabb is. Az 1977-ben született közgazdász, jogász és háromgyermekes anya volt már országgyűlési képviselő, családügyi államtitkár, családügyi miniszter és a Fidesz alelnöke is. Kapott lengyel köztársasági érdemrendet és francia becsületrendet, felsőfokon beszél angolul, németül, franciául és középfokon spanyolul.

Mindezek alapján akár alkalmas is lehetne köztársasági elnöknek. A végzettsége megfelel (talán a legjobb erre a tisztségre egy jogász és/vagy közgazdász végzettségű személy), sok nyelven beszél, van már politikai tapasztalata (képviselőként, államtitkárként és miniszterként), és még bőven aktív korú, nem úgy, mint több elődje, akiket 60 év felett választottak meg elnöknek.

De mégsem alkalmas. Ugyanis egyértelműen pártpolitikus. A köztársasági elnöknek pedig a nemzet egységét kell megtestesítenie, minden magyart egyformán kell képviselnie. Ennek pedig a legfontosabb feltétele a semlegesség. Novák Katalin pedig egyértelműen a Fidesz embere, annak a pártnak volt országgyűlési képviselője, államtitkára, minisztere és alelnöke. Látszik az egyirányú elkötelezettség! Persze az elődje, Áder János sem volt semleges, ő is a Fidesz tagja volt sok tisztségben, elnökké választása előtt éppen EP-képviselőként. Mégis 10 évig maradhatott, kitölthette a maximális 2 ciklusát, mert a Fidesznek akkor sem és most sem volt fontos a semlegesség. Kétharmados többség birtokában a saját emberüket akarták az államfői székben látni. Sikerült is, már harmadszor.

De mit tesz majd Novák Katalin, ha első államfői teendőinek egyike a Márki-Zay-kormány kinevezése lesz?