Ellenzéki alkuk
Mostanában az ellenzéknél történnek izgalmasabb dolgok. Kormánypárti oldalon kevésbé fontos dolgok történnek, csak a szokásos, illetve mindaz, amire számítani lehetett. Január 22-ig meghosszabbították a koronavírus miatti veszélyhelyzetet (majd október-november során kiderül, hogy mennyire indokoltan), nem fogadta a miniszterelnök az EU jogállamisági küldöttségét (ez várható volt, mert soha nem értett egyet az EU jogállamisági feltételeivel, és valószínűleg nem lesz semmi következménye, mert az EU-nak nem a gesztus számít, hanem a jelentés, ami csak megerősíti az eddigieket, évek óta nincs változás), folyik a vadászati világkiállítás (és a rá költött sok közpénz), talán a két legérdekesebb hír az, hogy Mészáros Lőrinc elvette Várkonyi Andreát, és hogy a miniszterelnök legidősebb lánya, Orbán Ráhel a férjével, Tiborcz Istvánnal a spanyolországi Marbella városába költözött, de ezek is csak érdekesek, nem többek bulvárhíreknél. Ellenzéki oldalon viszont zajlik az élet, visszalépésekről tárgyalnak a miniszterelnök-jelöltek. És már a kormányalakítás is szóba került, de még az országos listát is fel kell állítaniuk. Folyik a kampány és az alkudozás.
Előző bejegyzésemben már leírtam, miért Dobrev Klára a legesélyesebb jelölt, akár visszalép valaki, akár nem, és miért nem feltétlenül előnyös sem Karácsony Gergely, sem Márki-Zay Péter visszalépése még a versenyben maradó félnek sem. Mégis visszalépésről és szakértői kormány alakításáról tárgyalnak.
A szakértői kormány egyébként egy rendkívül jó ötlet, akár a visszalépési alku győztese, akár Dobrev Klára alakítja meg. Ennek az országnak éppen arra van a legnagyobb szüksége, hogy szakértők vezessék végre, és ez egyáltalán nem mond ellent a demokrácia szabályainak. A koalíciós szerződésbe természetesen mindenkinek lesz beleszólása, a 2. fordulót megnyerő miniszterelnök.jelöltnek is, és a pártok vezetőinek is. És lehet az a miniszterelnök-jelölt kormányalakítási feltétele, hogy szakértői kormány alakuljon, és a pártok ennek megfelelően, demokratikusan, saját döntésük alapján küldhetik a saját szakértőiket a saját maguk számára kialkudott miniszteri, államtitkári helyekre. Egy szakértői kormány még erősítené is a demokráciát, és javítaná az ország működését, mert nem pártérdekek szerint működne, hanem szakmai szempontok alapján, az ország és a választók tényleges érdekei szerint. És egy ilyen sok pártból álló szövetség nem is képes máshogyan működni, mint szakmai szempontok szerint, mert 6 párt érdekét nem lehet máshogyan összeegyeztetni, az már túl sok szubjektív vélemény ahhoz, hogy ne legyen konfliktus, ezért csak objektivitással, vagyis szakértelemmel kerülhető el a széthúzás.
Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter szövetsége mellett az az érv is felmerült, hogy Dobrev Klára az a miniszterelnök-jelölt, aki a legkevésbé tudja legyőzni a Fideszt. Ezzel két okból sem értek egyet. Egyrészt Dobrev Klára egy felkészült, EP-t is megjárt politikus, aki itt, Magyarországon még újnak számít a politikai életben, tehát még nem szerepelt le a választók előtt, és éppen ilyen politikussal lehet legyőzni a Fideszt, ha a miniszterelnök.jelölt személyét tartjuk fontosnak. (Ilyen szempontból Márki-Zay Péter is alkalmas, ő is viszonylag újonnan tűnt fel, ráadásul már Hódmezővásárhelyen bizonyított polgármesterként. Karácsony Gergely viszont nem új, de még ő sem szerepelt le, és ő is bizonyított már Budapest főpolgármestereként. Ebből a szempontból tehát mindhárom jelölt alkalmas Orbán Viktor legyőzésére.) De nem is feltétlenül a miniszterelnök-jelölt személye a fontos. Az inkább a tavaszi választások után lesz érdekes, hogy ki alakíthat kormányt. A választáson az egész csapatot értékelik a szavazók, és a szavazólapon sem a miniszterelnök-jelölt neve lesz feltüntetve, hanem az országos lista 1-5. helyezettje. A pártok közti együttműködés minősége, a szövetség programja, és a listán 1-5. helyre kerülő jelöltek személye dönt majd, és csak ezek után jön a fontossági sorrendben a miniszterelnök.jelölt személye.
És már meg is érkeztünk az utolsó témánkhoz, az országos listához, amit józan ésszel nagyon egyszerűen ki lehetne alakítani.
1-5. helyen az 5 miniszterelnök-jelölt az eredményeik szerinti sorrendben. Az 1-3. helyen a 2. forduló eredménye számít (ha valaki visszalép, akkor automatikusan 3., hiszen továbbjutott, de a visszalépés miatt nem kapott szavazatot), 4. Jakab Péter, 5. Fekete-Győr András.
6-111. helyen (tehát a további 106 helyezett) a 106 egyéni képviselő-jelölt, az eredményeik szerinti sorrendben. Ha valaki a körzetében 45%-ot szerzett, az előrébb legyen, mint a 44%-os győztes! Szükség esetén tized és század százalékok is figyelembe vehetők. Ha valaki egyedüli jelöltként nyert, akkor nála a részvételi arány számít (azért, hogy az egyedüli jelöltek ne kerüljenek automatikusan 100%-kal a másokat ténylegesen legyőző jelöltek elé).
Ez után jönnek az előválasztás 2. helyezettjei, ugyancsak a szavazati arány szerinti sorrendben, majd a 3. helyezettek, aztán a negyedikek, és így tovább egészen addig, amíg el nem fogynak a jelöltek. Ezzel összeállt az országos lista, és csak olyanok vannak rajta, akik egyszer már ki mertek állni a választók elé. Aki nem áll ki egyéniben, az a listára kerülést sem érdemli meg!